Mi az a BPA?

A biszfenol A (BPA) természetben nem létező vegyület, az egyik legszélesebb körben alkalmazott szintetikus vegyszer, műanyagipari alapanyag az iparban, amelyet a polikarbonát műanyagok és epoxi-gyanta előállításához használnak.

BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k előállításához, amik a 3-as és 7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a műanyag edényünk alján a háromszögben, akkor keressünk másikat. Ami fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során számottevő BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan mindennapi ivóvizünket nyerik.

Miben található?
Szivároghat a kemény műanyagból készült termékekből:
1. Polikarbonát műanyagok, mint a többször használatos, visszaváltható műanyag palackok…

    * cumisüvegek,
    * műanyag edények (tányérok, poharak, kancsók),
    * műanyag csomagolóanyagok
    * étel- és italtároló dobozok, flakonok (műanyag kulacsok, ételhordók)
    * újratölthető vizes és üdítős palackok (például kiránduló és sportpalackok),
    * ivóvízvezetékek,
    * élelmiszeripari csomagolóanyagok,
    * sok orvosi eszközben is van BPA: fogászati anyagokban, katéterekben, kanülökben.

2. Az epoxi-gyantát

    * élelmiszerkonzervek belső falában használják, hiszen azok kibélelésére szolgál, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele az ételbe
    * befőttes üvegek fedelének bevonására is használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük tárolt élelmiszer ne szennyeződjön,
    * ez borítja a fémdobozos üdítők belsejét,
    * az ivóvíztározókat,
    * a fémből készült bortartályokat.

Míg Amerikában kötelező feltűntetni a palackokon, hogy BPA-t tartalmaz, addig nálunk ez sajnos még nincs így. Azért tegyünk egy próbát: hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet:  ha 3-as , 7-es számot vagy PC jelet látunk, akkor szivároghat belőle a biszfenol A.

Hogyan oldódik ki a BPA?

    * hő hatására (már szobahőmérsékleten is szivárog a BPA, viszont magasabb hő hatására a BPA kioldódása erősen felgyorsult)
    * mechanikai hatásra
    * sav és lúg hatására

Hogy ezt elkerüljük:

    * műanyag edényben ne melegítsünk ételt a mikróban
    * műanyag edényt ne súroljunk mosogatás közben
    * a gyerek ne a műanyag játékait használja rágókának.
    * ezen kívül használjunk pH semleges mosogatószert (pH=7)
    * a savas italokat (citromlé és társai) ne tartsunk műanyag flakonban.

A BPA hatásai:

    * A BPA hatása túlzottan hasonlít az ösztrogén hormonokéhoz, ezért a szervezetben megfelelő hormonválaszt provokálhat: a szervezetbe kerülve leköti az ösztrogén-receptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Az már biztos, hogy a fiúknál például csökkentheti a spermiumtermelést, a lányoknál a saját ösztrogén termelését, meddőséget és idő előtti pubertást okozhat, gyermekkorban pedig befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek kialakulását. A tudósok úgy gondolják, hogy szerepe lehet az elhízásban is.
    * BPA esetleg károsan befolyásolhatja az emberi agy (és más szervek) fejlődését. Mivel az agyunk minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra, ezért a BPA befolyással lehet az agy szerkezetére és működésére. A nemi hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) mennyiségét szabályozza. A BPA képes ezeknek a szinapszisoknak nagymértékű elpusztítására. (Ilyen mértékű szinapszis pusztulást találtak többek között elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, a depresszió vagy a skizofrénia. (Dr. Hajszán Tibor)
          o veszélyes lehet a szaporító szervekre
          o növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát.
          o veszélyes lehet az idegrendszerre.
          o vizeletben található magasabb szintje kapcsolatba hozható egyes szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség magasabb kockázatával brit kutatók szerint

Kire és mennyire veszélyes a BPA?

A BPA nagyon kis mennyiségben is káros hatással van az élő szervezetre, mert megváltoztatja az endokrin (belső elválasztású hormon) rendszerének működését azzal, hogy a szervezet saját hormonjait utánozza. Ne felejtsük, hogy ez az anyag csak egy az ember előállította hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. sok más ösztrogénszerű hormon-utánzó anyaggal együtt felhalmozódhat az emberi szervezetbe, aggályos, milyen hatást fejt ki hosszabb idő után, illetve aggasztó, hogy ezek az anyagok erősíthetik egymás egy-egy kedvezőtlen hatását. A BPA hatása nem egyenes arányban növekszik a koncentráció mértékével. Hatása az igen kicsi és a meglehetősen nagy koncentrációkban jóval kifejezettebb, mint a közbülső tartományokba eső mennyiségeknél Az amerikai Nemzeti Toxikológiai Program (NTP) legújabb jelentése szerint a vegyszer már abban a mennyiségben káros hatással lehet a magzatok, csecsemők és gyerekek idegrendszerére, viselkedésére, amelynek jelenleg is ki vannak téve. Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre. Gyerekekben tipikusan 10-szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml), mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az, hogy műanyagokkal tömjük gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a mechanizmus, ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan kipucolni a testünkből.  

Másrészről a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak, amivel ha a BPA összeveszik, akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Ezért amíg az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene kerülni. Tehát a BPA megzavarhatja a csecsemők hormonháztartását és olyan génmutációt válthat ki, amely csecsemőknél és gyerekeknél növeli annak kockázatát, hogy későbbi életükben mellrák és prosztatarák alakuljon ki náluk. Eszerint a BPA korai ivarérést idéz elő, valamint rendellenességet és egyéb elváltozásokat okoz az idegrendszerben és a szaporítószervekben is.

— Eperjesi Katalin